Tanácsok a megfelelő talajállapot kialakításához
A termőföld a gazdálkodásunk helyszíne és eszköze, egy többkomponensű biodinamikus rendszer. Ezt a vázelemek, víz, levegő és szerves élet alkotta értékes közeget folyamatosan karban kell tartanunk, különben teljesen lepusztul. Termő- és tápanyag-szolgáltató képessége nagyban azon múlik, hogy milyen mértékben gondoskodunk ennek az érzékeny rendszernek a megfelelő állapotáról.
A túlzott, egyoldalú műtrágyázás hatására csökken a talaj pH értéke, kimosódik a kalciumtartalma, romlik a szerkezete, vízgazdálkodása és művelhetősége, emellett csökken a talaj szervesanyag- és humusztartalma, illetve a mikroorganizmusok száma, diverzitása is – tehát a talaj értékmérő tulajdonságai együttesen romlanak, és csökken a tápanyag-szolgáltató képessége.
A túlzott műtrágya-felhasználás hátterében többféle ok is áll: egyrészt felül kell számítani a kijuttatott mennyiségeket a lekötődés, a kimosódás, illetve a talajoldat hiánya miatt, emellett gyakori hiba, hogy nem számolunk a talajaink tápanyagkészletével. A jelenlegi műtrágyaárak mellett a talaj belső erőforrásainak kihasználása és a megfelelő műtrágyadózisok beállítása nagyban segítheti a gazdálkodásunk eredményességét.
Tényleges talajvizsgálatok alapján 1 hektár jó termőföldben átlagosan 56 kg N, 938 kg P₂O₅ és 600 kg K₂O található. Természetesen számos területen ennél alacsonyabbak az értékek, de fontos tudni, hogy még gyengébb talaj esetén is van miből gazdálkodni. Ezeknek a tápanyagoknak a többsége azonban csak kis részben felvehető a növényeink számára, ezért érdemes mindent megtennünk annak érdekében, hogy a talajainkban rejlő erőforrásokat minél jobban ki tudjuk aknázni.
Ahhoz, hogy ez meg tudjuk tenni, és közben a talaj kondícióját is javítsuk, összegyűjtöttünk néhány hasznos tippet:
1.) Alakítsunk ki megfelelő szerkezetet és pórustérfogatot okszerű talajműveléssel a kellően levegős, jó vízháztartású talaj érdekében!
2.) Segítsünk a tarlón maradó növényi maradványokat lebontani és könnyebben feltáródó szerves tápanyagraktárrá alakítani! Előveteményként egy 6 tonnás őszi búza után a tarlón maradó növényi maradványok hektáronként kb. 17 kg nitrogén-, 21 kg foszfor- és 14 kg káliumtartalommal bírnak, azonban ez a tápanyag szerves burokba van zárva, rossz C:N aránnyal rendelkezik és kizárólag a talajmikróbák által hosszú ideig nem mineralizálható.
Lactobacillus baktériumokkal gyorsan és hatékonyan bontható le a szerves maradványok szénváza. Ennek köszönhetően szabaddá válnak a maradványokban fellelhető tápelemek és gyarapodik a talaj mineralizálható szervesanyag-készlete is, így nem csak a humuszkészletet felélve juthatunk szervetlen tápelemekhez.
Fontos, hogy a baktériumokat a megfelelő vivőanyaggal juttassuk ki, amely tápanyagot biztosít a lebontó folyamatokhoz, így nem okoz gondot a magas C:N arány, és nem verseng a mikroba a növénnyel a nitrogénért.
Erre a célra kiváló megoldás a két Lactobaccillus törzset tartalmazó szárbontó készítmény, a Cell’Buster használata. A készítményt 1 kg/ha dózisban, a tarlóra kijuttatva és bedolgozva alkalmazzuk.
3.) Időlegesen megtámogathatjuk a hasznos mikroflórát, amivel:
- segítjük a tápanyagok feltáródását,
- kiszorítjuk a káros mikroorganizmusokat,
- segítjük a tápanyagfelvételt és
- támogatjuk a növényt és a talajéletet, hogy jobban hasznosítsa a rendelkezésre álló tápanyagokat.
Mineralizáló mikroorganizmusokkal a nem hozzáférhető talajtápanyagok egy része feltárható és a növények rendelkezésre bocsátható. A talajoltó készítmények ezeket a mikroorganizmusokat tápanyaggal támogatják annak érdekében, hogy képesek legyenek gyorsan felszaporodni, ne versengjenek a növénnyel, gyors térkolonizációval javítsák a hasznos mikroszervezetek arányát és működését, illetve csökkentsék a káros mikrobák életterét és kedvezőtlen hatását.
Ebből a célból 200 kg/ha dózisban a tápanyagot és mikroorganizmusosokat is tartalmazó Myco’Sol PTC alaptrágya használata javasolt, amelyben a Trichoderma-n kívül Pseudomonas törzsek és Coniothyrium is található. (A készítmény kimondottan ajánlott, ha szűk a vetésforgó).
4.) Biostimulációval hatékonyan fokozhatjuk növények rizoszférájának aktivitását, támogathatjuk az intenzívebb gyökérnövekedést és a kiegyensúlyozott fejlődést.
A kezelések hatására a növény gyökérzete nagyobb terjedelmű lesz, ezáltal nagyobb talajszelvényt képes behálózni, jobban hasznosítja a rendelkezésre álló talajoldatot, gyökérsavai pedig intenzívebb tápanyagfeltárásra lesznek képesek és tovább támogatják a mineralizáló mikrobákat.
Kifejezetten erre a célra fejlesztett készítmény a Viva biostimulátor, amelynek szántóföldi kultúráinkban elért hatásáról hamarosan részletesebben is beszámolunk majd.
A talajaink állapotára és egészségére érdemes tehát kiemelt hangsúlyt fektetni. Azzal, hogy kiaknázzuk a bennük rejlő erőforrásokat, nem csak a műtrágya-felhasználást, hanem a termelés egészét is gazdaságosabbá és eredményesebbé tehetjük.