Talajerő-gazdálkodás Malagrow módra

A talaj tápanyag-gazdálkodásának megismerése, befolyásolása és javítása igen összetett feladat, ennek megfelelően sokféleképpen megközelíthető.  Ami igazán fontos, az az, hogy tisztában legyünk azzal, amink van, és tudatában legyünk annak, amit elérni szeretnénk.

A talajok a gazdálkodót talán leginkább érdeklő részei a tápanyagok. Róluk szól a talajmintavételezés, a tápanyaggazdálkodási terv és – főleg manapság – ezek jelentik a legnagyobb beruházott költséget is a termesztés során.

A tápanyagok sokféleképpen fellelhetők és sokféleképpen biztosíthatók a növények számára. A tápanyag-gazdálkodással kapcsolatban talán ez is a legfontosabb kérdés: a növény számára biztosítjuk a tápanyagot vagy a talajnak?

A 2022-es szezonban egy nagyon látványos és tanulságos technológiai megfigyelést végeztünk a Malagrow Demo Megfigyelési Rendszer (MDMR) kereteiben a Csernozjom Kft.-vel közösen.

Egy gazdaság egy tömbben lévő tábláin folytattunk különböző kultúrák tápanyagellátását érintő talajvizsgálatokat. Ezzel párhuzamosan azt is vizsgáltuk, hogy hogyan növeli a talaj tápanyagtartalmát a szármaradványok lebontása és a talajban lévő kötött tápanyagok mikrobák segítségével történő feltárása.

A tényfeltárás során kiderült, hogy a vizsgált talajok tápanyagtartalma igen magas. Az elmúlt évtizedek intenzív gazdálkodása folytán rengeteg makrotápanyag került a talajba műtrágyázással, ennek köszönhetően pedig a talajvizsgálatok igen magas értékeket mutatnak a nehezen mozgó tápanyagokból. A talajok foszfor- és káliumtartalma az AL (ammon-laktátos) kivonással végzett tápanyagvizsgálatok szerint sokszorosan meghaladja az elvárt szintet, a termésen mégis a tápanyagfelvétel zavaraira visszavezethető minőségi gondok jelentkeztek.

A talajvizsgálatok alapos elemzése során kiderült, hogy talajjavítóként használt biogáziszap és mésziszap kijuttatása hosszú időn át technológiai elemként szerepelt a vizsgált táblán, aminek hatására az optimálisnál tízszer magasabb kalcium- és négyszer magasabb magnéziumszintet mértünk a talajban. A magas foszfortartalmú biogáz iszap és a feltöltő trágyázás magyarázatot nyújt a kiugró AL-P (összes foszfor) tartalomra, az extrém magas kalcium- és magnéziumszint pedig jól magyarázza a bőség ellenére jelentkező tápanyagfelvételi zavarokat. A kalcium erős kiszorító hatással bír a káliummal – és még számos egyéb tápanyaggal – szemben, a foszfor pedig reakcióba lépve vele, nehezen oldható apatit ásványként lekötődik.

Adott tehát egy jól feltöltött talaj, ahol tudjuk már, hogy mink van. Azt is tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, viszont a probléma összetett, ezért több oldalról kell hozzáfognunk.

A rövid távú megoldást természetesen a műtrágyázási technológia megváltoztatása jelenti, a hosszú távú sikerhez azonban olyan megoldást kell találnunk, ami a talaj működését befolyásolja. Ehhez a lekötődési folyamatokat kell egyensúlyba állítani először is a termeléssel, majd hosszú távon a talajerő-gazdálkodással.

Az egy szezonban elvégezhető technológiai változtatásokat viszonylag egyszerűen megoldottuk. A növény igényeire koncentrálva a talajoldatba nem juttattunk több antagonista elemet (fejtrágyát váltottunk), és a kritikus fejlődési periódusokban magas minőségű, célzott lombtrágyázással (Plantafol 5.15.45 és Plantafol 30.10.10) minőségi ugrást értünk el a terményben. A talajoldat terhelésének feloldásával és a professzionális lombon keresztüli kiegészítéssel jobb hasznosulást biztosítottunk a makroelemeknek.

Hosszú távú megoldást is kerestünk a helyzet megoldására, ezért mikrobiológiai készítményeket vetettünk be a talajok szervesanyag-gazdálkodásának, illetve tápanyag-feltáródásának javítására.

A lehető legkifejezettebb hatás érdekében egy nagy mennyiségű kukorica szármaradvánnyal borított szomszédos tábla talajával végeztük a vizsgálatainkat.

A szármaradványokban rejlő potenciál kiaknázása miatt 1 kg/ha Cell’Buster cellulózbontóval kezeltük egyik mintánkat. A kettes számú minta a Myco’Sol PTC komplex mikrobiológiai alaptrágya 200 kg/ha-os dózisát kapta, a benne található Pseudomonas baktériumok tápanyagfeltáró hatásának vizsgálatát célozva. A harmadik mintánkkal a cél a kezeletlenhez képest elérhetővé tehető tápanyagok vizsgálata volt, ezért ez az előzőek kombinációját, vagyis Myco’Sol PTC-t és Cell’Buster-t is kapott.

Célunk az volt, hogy felmérjük a mikrobiológiai talajoltás talajerő-gazdálkodást segítő hatását, illetve azt, hogy egy kedvezőtlen talajtulajdonság mellett hogyan vagyunk képesek a talajadottságokat javítani.

A Cell’Buster két Lactobacillus törzset tartalmaz, amelyek rendkívül hatékonyan bontják le a nagy mennyiségű szármaradvány cellulóztartalmát is, ezáltal szerves kötésben mineralizálhatóvá (a növény által hozzáférhetővé) teszik annak tápanyagait. A kukoricaszár 42:1 C:N aránya miatt jelentős pentozán hatást okoz, nagy mennyiségű nitrogént fogyasztanak a lebontásukat végző mikrobák. A Cell’Buster vivőanyaga (a Calkonutrium) tápanyagokat biztosít a Lactobacillus-oknak, amelyek így nem a talaj tápanyagait fogyasztják.

A Myco’Sol PTC mikrobiális alaptrágya hasonló elven működik: vivőanyaga biztosítja a benne lévő két Pseudomonas faj, a Trichoderma harzianum és a Coniothyrium minitans felszaporodásához szükséges tápanyagokat. A Pseudomonas baktériumok jelentős tápanyagfeltáró tevékenységgel bírnak, sikeresen szabadítanak fel foszfort, káliumot, és kötnek meg nitrogént a talajban.

A két készítmény egyenkénti és kombinált hatására is kíváncsiak voltunk, ezért azonos körülmények között vizsgáltuk meg a hatásukat.

A nagy mennyiségű szármaradvánnyal borított talajt begyűjtöttük és alapos keverés/homogenizálás után ládákba töltöttük. A ládák töltőtömege 30 kg volt.

A homogenizált talajból a Csernozjom Kft. talajszkenneres vizsgálattal meghatározta a felvehető tápanyagok mennyiségét és a legfontosabb fizikai paramétereket.

Ezeket a homogenizált mintákat kezeltük aztán a szántóföldi dózisnak megfelelő mennyiségű oltóanyagokkal. A kezelést követően a talajokat megkevertük, majd a szabadban lefedve tartottuk, amíg a külső átlaghőmérséklet elérte az 5°C-t, vagyis a mikrobák intenzív élettevékenységének alsó határát.

Két hónap után mintánként újra elvégeztük a szkenneres tápanyagvizsgálatokat, amelyek eredménye számszerűen is alátámasztja a Myco’Sol PTC és a Cell’Buster készítmények talajerő-gazdálkodást támogató hatását.

Igazán tanulságos látni a talaj természetes folyamatainak tápanyagtartalmat befolyásoló, illetve a két készítmény egyenkénti és halmozott (szinergista) hatását.

Az első érdekes eredmény, amit a 30 kilogrammos talajminták átrostálása során tapasztaltunk, az a szármaradványok állapota és mennyisége volt.

A mintákat 2×2 cm lyukbőségű drótrostán átrostálva vizsgáltuk a rostán fennmaradt szármaradványok mennyiségét.

Ugyan a Myco’Sol PTC nem tartalmaz szárbontó baktériumokat, mégis szemmel látható a különbség a kezeletlen ládához képest. Ugyanez a hatás észlelhető a Cell’Buster, illetve a Myco’Sol PTC + Cell’Buster kezelések között is, vagyis a kombinált kezelésben is kevesebb szármaradványt találtunk a szárbontós megfigyeléshez képes is. Feltehetőleg a mikrobák tápanyagfeltáró képessége, illetve a vivőanyaggal kiadott mikroba tápanyag segített a természetes cellulózbontók felszaporodásában is, így okozhatta a kifejezett szármaradvány-csökkenést.

Nem csak a mennyiséget, hanem a megmaradt szármaradványok darabosságát tekintve is igen figyelemre méltó különbséget tapasztalhatunk. Míg a kontrollban és a Myco’Sol PTC-s mintában jól felismerhetők a gyökér- és szárdarabok, addig a Cell’Buster-t tartalmazó két ládában csak rostos, 4-5 cm hosszú szövetdarabokat fedezhetünk csak fel.

Ez a kifejezett cellulózbontás vezetett a mért eredmények esetében a talajok nitrogéntartalmának jelentős változásához. A kiindulási talaj szabad nitrogéntartalma 1,6 g/kg volt. A megfigyelés végeztével a kezeletlen kontroll nitrogéntartalma 1,5 g/kg-ra esett, mert a beinduló vad cellulózbontók felhasználták a szabad nitrogénvegyületeket.

A mikroba tápanyaggal kijuttatott talajoltók esetében ez a pentozán hatás nem jelentkezett, sőt a szármaradványba zárt nitrogén egy része is felvehetővé vált. Ezt támasztja alá a talaj szervesanyag-tartalmának mért értéke, illetve a potenciálisan mineralizálható nitrogén mennyisége is, amelyek a vivőanyagként kijuttatott mikroba tápanyagok és a célzott cellulózbontás miatt ellenálltak a fogyasztó hatásoknak, illetve növekedtek is.

Érdekes a foszfor mennyiségét vizsgálni egy ilyen helyzetben, mivel a talajszkenner a felvehető foszfor mennyiségét mutatja. A talajban nagy mennyiségben jelen lévő kalcium annyira erőteljesen köti le a szabad foszfort, hogy a megfigyelés két hónapja alatt is jelentős csökkenést tapasztaltunk a felvehető foszfor mennyiségében. A talajoltók hatására gyarapszik a szervesanyagban kötött és a Pseudomonas baktériumok által feltárt foszfor mennyiség, még annak ellenére is, hogy maga a talajoltó is egy mésztartalmú vivőanyaggal lett kijuttatva.

Nagyon fontos tudnunk, hogy a növényi szármaradványokban jellemzően ez a tápelem szerepel a legnagyobb mennyiségben – egy 8-10 tonnás kukorica szárának káliumtartalma akár 120 kg/ha is lehet! Ahogyan az ábrán is jól látható, a cellulózburkot lebontva a szárba beépített tápanyag hozzáférhetővé válik, és mivel szerves kötésben van jelen, ellenáll a veszteségeknek, illetve a lekötődésnek, és folyamatosan oldódik a talajoldatba.

A Myco’Sol PTC és a Cell’Buster készítmények hatása az eredmények ismeretében nem megkérdőjelezhető, ahogy az sem, hogy a talajok legtöbb tulajdonságára hat a szervesanyag jelenléte, illetve a szerves élet tevékenységei.

Manapság különösen sok ígéret hangzik el a talajoltókkal kapcsolatban, és sokan felismerték a készítmények használatának eredményét is. Azt azonban ne feledjük, hogy kizárólag az előzőekben bemutatotthoz hasonló, a lényeges talajtulajdonságokat is figyelembe vevő alkalmazási megfigyelés támasztja alá az igazán felkészült és terméktudatos szaktanácsadást.

A Malagrow minden termékével kapcsolatban elvégzi a tudatos és precíz hatásfelmérést, ezért is tudják együttműködő partnereink, hogy a Malagrow technológia a megbízható technológia.

Keresse kollégáinkat! A Malagrow szaktanácsadói az egész ország területén segítik a termelőket abban, hogy minden elvetett magot egészséges, jól fejlett terményként lássanak viszont.