Szója gyomirtási tapasztalatok 2020-ban
Bogárdi Zalán, területi képviselő, szaktanácsadó
Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun megye
A 2020-as év sok szempontból különleges volt: a koronavírus-járvány mellett az időjárás is új helyzetek és kihívások elé állította a mezőgazdaságot. A bevezetett korlátozások és a szokatlanul hűvös, csapadékszegény időjárás minden gazdálkodó, köztük a szójatermelők munkájára is komoly hatással volt.
A csapadék hiánya befolyásolta a preemergens gyomirtások hatását
A vetéseket nem hátráltatta a csapadék, így időben befejezhettük a munkálatokat. A preemergens gyomirtószerek kijuttatása után már csak a megváltó esőre kellett várni, ami azonban sajnos sehogy sem akart megérkezni.
A hatástalan kezeléseknek köszönhetően vegetációban kellett megoldani a gyomproblémákat. Elsőként az évelő fenyércirok jelent meg, mely ellen számos szuperszelektív gyomirtó közül választatunk. A biztonságot nyújtó szelektivitás ellenére számos helyen tapasztalhattunk perzselést, sárgulást és egyéb fitotoxikus tüneteket (1. kép).
Ennek oka a hűvös, csapadékmentes időjárásban keresendő. A szója nem volt „rákényszerülve” a leveleit védő, kellő vastagságú viaszréteg kialakítására. A szőrözött leveleken könnyedén megtapadnak a permetcseppek, így bizonyos szuperszelektív egyszikűirtók is meglepő tüneteket okoztak, visszavetve ezzel a kedvezőtlen időjárásnak amúgy is kitett állományokat.
Nem késlekedhettünk a posztemergens gyomirtással sem
A magról kelő kétszikű T4-es gyomok a meleg érkeztével indultak csírázásnak és intenzív fejlődésnek. Késlekedni nem lehetett, mivel a szójában uralkodó kétszikű gyomok, mint például a parlagfű és a szerbtövis félék csak egy bizonyos fenológiai stádiumban, jellemzően 2-4 leveles állapotban irthatók eredményesen. Emiatt több esetben is a még stresszelt állományban voltunk kénytelenek megkezdeni a posztemergens kezeléseket.
Szójában jelenleg csupán 3 hatóanyag engedélyezett posztemergens, kétszikű gyomok elleni védekezésre, és bátran kijelenthetjük, hogy egyikük sem kíméli a kultúrnövényt. Mindemellett a szélsőséges időjárás pedig csak lassította az egyébként is nagy energiaigénnyel járó semlegesítő folyamatokat, így fokozta az esetlegesen felmerülő fitotoxikus tüneteket is.
A helyzetet súlyosbította, hogy a kezeléseket követően, május végére nem várt erősségű lehűlés érkezett. (2. kép) Ez visszavetette az egyes hatóanyagok gyomnövényre gyakorolt hatását, így előfordult az is, hogy ismételt kezeléseket kellett alkalmazni, tovább stresszelve ezzel az állományt, ami egyértelmű termésdepresszióhoz vezethet.
Bár júniusra megérkezett a várva várt csapadék, és a hőmérő higanyszála is egyre magasabbra kúszott, a szójatermesztők még nem dőlhettek hátra. Az erősebb, vastagabb rizómákból újból megjelent az évelő fenyércirok, amely ellen elengedhetetlen védekezni, így a Duna völgyében előfordult, hogy 4 posztemergens kezelés is szükséges volt a sikerhez.
Hogyan védhetjük meg a kultúrnövényünket a gyomirtás káros hatásaitól?
Már mindezek költségvonzata is elszomorító, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy minden egyes gyomirtószeres kezelés hatással van a termesztett növényünkre is. A hatóanyag a kultúrnövénybe jutva egy rendkívül energiaigényes folyamatot indít el, melyet a kedvezőtlen időjárás csak hátráltat. Növekedés és termésdifferenciálódás helyett ilyenkor a növény a hatóanyag semlegesítésén fáradozik, ezért pedig súlyos kilogrammokkal fizetünk betakarításkor. A fitotoxikus stressz és a kedvezőtlen időjárás együttese garantált terméskieséshez vezet.
Az egyes kezeléseket azonban a fentiek tudatában is el kell végeznünk, így joggal merül fel a kérdés, hogy miként csökkenthetjük a fitotoxikus tüneteket és a betakarításkori veszteségünket.
A Malagrownál már több éve foglalkozunk a témával, és folyamatosan keressük a szántóföldi termelők számára legmegfelelőbb megoldásokat.
Számos ererdmény igazolja a problémára kidolgozott technológiánk hatásosságát, amelyenek lényege, hogy a posztemergens kezeléssel egy menetben (a gyomirtó szerrel együtt) kijuttatott, hektáronként 1 liter Megafol alkalmazásával felgyorsítjuk a regenerációt, így nagymértékben csökkentjük a gyomirtó szer okozta kedvezőtlen állapotot.
A Megafolt a gazdálkodók eddig is előszeretettel használták, ha stresszkezelésről volt szó. Méréseink pedig bizonyították, hogy a stresszhatással egyidejűleg, tankkeverékben kijuttatott készítmény eredményesen csökkenti az esetlegesen kiváltott fitotoxikus tüneteket, és gyorsítja a semlegesítő folyamatokat is.
Ez az újszerű technológia természetesen számos kérdést vethet fel, köztük azt, hogy vajon megóvja-e a gyomnövényeket is.
Több évre visszanyúló megfigyeléseink alapján kijelenthetjük, hogy az 1 l/ha Megafol hozzáadása nem rontott a kezelések hatásfokán (3. kép), keverési próbáink pedig bizonyították, hogy a hazánkban forgalomban lévő legtöbb növényvédő szerrel gond nélkül keverhető.
A Megafol hozzáadásával kezelt állományban a kisebb stresszhatásnak köszönhetően kisebb terméskiesésre, így végeredményben magasabb hozamra számíthatunk.