Szamócatermesztés: aktuális problémák és megoldási javaslatok

kissnora
2020.10.26.
Uncategorized
Post Views: 5.150
0

Szamócatermesztés: aktuális problémák és megoldási javaslatok

Az utóbbi hetekben megérkezett az igazi őszi időjárás, komoly lehűléssel és nagy mennyiségű csapadékkal. A szamóca is elkezdett felkészülni a téli időszakra, de a termelők segítségére is szükségük van a növényeknek ahhoz, hogy jövőre minél több és jobb minőségű termést hozhassanak.

Összegyűjtöttük, hogy mire érdemes figyelni ebben a fontos időszakban.

Kerüljük a túlzott nitrogéntrágyázást!

Kerüljük a szamóca túlzott nitrogéntrágyázását!

Az őszi-téli felkészítés során különösen fontos, hogy ügyeljünk a nitrogén mennyiségére: ha túlságosan sokat adagolunk belőle, azzal gyengítjük a szamóca télállóságát és egészségügyi állapotát. Amellett, hogy a növények könnyebb célpontot jelentenek a gombás betegségeknek, nem tudnak megfelelő támasztógyökereket sem fejleszteni a túlzott nitrogéndózis hatására.

Ha még nem tettük meg, akkor amint lehet, érdemes elkezdeni növelni a káliumszintet, ezzel párhuzamosan pedig csökkenteni a nitrogén mennyiségét.

A megfelelő kálium-utánpótláshoz jó választás a káliumtúlsúlyos Master 3.11.38+4 műtrágya.

Ügyeljünk a megfelelő öntözésre!

A túlöntözés könnyen gyökérfulladást és gyökérvesztést okozhat, ezért ebben az időszakban ne öntözzünk rutinból! Ha tehetjük, érdemes tenziométert használni, és figyelemmel követni a talajnedvesség változását.

Csökkentsük a tápoldat EC-értékét!

A tápoldat EC-értékét a megszokott 1,8-1,9 helyett közelítsük inkább az 1,5-1,6-os értékhez – a kálium arányának növelésével egyidejűleg tehát a tápanyagok együttes mennyiségét csökkentsük le.
Ez két szempontból is fontos:

Egyrészt azzal, hogy kevesebb tápanyagot több vízzel adunk ki, arra kényszerítjük a növényeket, hogy kezdjenek el leállni és felkészülni a télre. A másik fontos szempont pedig az, hogy így elkerülhetjük a túlzott sófelhalmozódást a gyökérzónában. Amikor a téli időszakban nincs lehetőségünk öntözni, a víz egy idő után eltűnik a bakhátakból, a magas sókoncentráció pedig gyökérperzselést és gyökérvesztést okozhat.

Fontos, hogy a tápoldat EC-értékét semmiképpen ne hirtelen, hanem folyamatosan, több lépcsőben csökkentsük, hogy a szamóca hozzászokhasson.

Növeljük a pH-t!

A magas pH-jú öntözővizekhez általában salétromsavat használnak a termelők, ami csökkenti a víz pH-ját, ezáltal pedig javítja a tápanyagfelvételi lehetőségeket a gyökérzónában. A salétromsavval azonban nitrátokat is adnak a növénynek, így könnyen túlléphető az ebben az időszakban ideális, csökkentett nitrogénarány. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, a pH-t 5,5-ről felvihetjük egészen 5,8-as értékig is. Nem kell tőle tartanunk, az ilyen mértékű pH-emelés még nem okoz tápanyagfelvételi zavarokat.

Az EC csökkentése és a pH növelése együttesen támogatják a szamócát a téli felkészülés megkezdésében.

Védekezzünk a lisztharmat ellen!

Az időjárás és a fentebb már említett intenzív nitrogéntrágyázás következtében egyes fajtáknál különösen erős lisztharmatfertőzés tapasztalható. Nem mindenhol komoly a veszély, de ott, ahol nem elég körültekintően végzik a növénytáplálást, illetve nem védekeznek a betegség ellen, nagy valószínűséggel felbukkan.

Azért is fontos, hogy vissza tudjuk szorítani, mivel a lisztharmat lecsökkenti a levélfelületet, ami megakadályozza a szamócát abban, hogy elegendő tápanyagot raktározzon a rizómában, illetve gyengíti a növények télállóságát is. Ha áttelelő képletek maradnak a növényeken a tél folyamán, akkor pedig tavasszal is számolnunk kell azzal, hogy felüti a fejét a fertőzés.

Egy erősebb lisztharmat-fertőzés a 2021-es év terméspotenciálját is komolyan veszélyezteti, akár 15-20%-os terméskiesést is okozhat, tehát nagyon fontos a megfelelő védekezés.

A lisztharmat elleni védekezés rendkívül fontos a szamóca esetében is.

A lisztharmat ellen használható, engedélyezett szerek listáját itt található: NÉBIH növényvédő szerek adatbázisa

Figyeljünk a bakteriális fertőzésekre is!

A bakteriális fertőzések rontják a termés piacosságát.

A nagy mennyiségű csapadék és a párás időjárás hatására a szabadföldi szamócák is fogékonyabbá válnak a betegségekre. Ha a képeken is látható olajos foltokat fedezünk fel a levélfonákon, az bakteriális fertőzésre utal.

Ez a betegség jelenleg nem okoz számottevő problémát, hiszen nem befolyásolja a szamóca termésképességét és -potenciálját, azonban ha nem védekezünk ellene, az érés folyamán a csészeleveleket bebarnítja, ezzel pedig jelentősen rontja a termés piacosságát. Ha tehát a levélfonákon zselészerű, folyós anyagot látunk, érdemes megtennünk a szükséges óvintézkedéseket:

– Amikor az időjárás engedi, kezeljük kontakt, réztartalmú szerekkel az állományt.

– A növényvédelmi kezelések hatékonyságát Kendal biostimulátor használatával növelhetjük, ami csökkenti a gombás és baktériumos betegségek iránti fogékonyságot, emellett káliumtartalmának köszönhetően erősíti a sejtfalakat, javítja a növény kondícióját és ellenállóbbá teszi azt a környezeti stresszhatásokkal szemben.

Tősérülések kezelése

Egy korábbi bejegyzésünkben is kitértünk arra, hogy mennyire fontos, hogy a zöldmunkákat körültekintően végezzük, és a kacsokat inkább ollóval vagy egy éles késsel távolítsuk el a növényekről. A kézi megoldás esetén sérülhetnek a tövek és felszakadhatnak a gyökerek, a felnyíló sebek pedig növelik a gombás fertőzések esélyét.

A kettévágott rizómát mutató képen egy olyan növényt láthatunk, amelynek a tövét valamilyen mechanikai sérülés érte. A növényi szöveteken seb keletkezett, ami kaput nyitott a kórokozóknak a rizóma felé, ez pedig akár most ősszel is, de legkésőbb tavasszal lankadásos tüneteket okozhat, majd a tő elvesztéséhez vezethet.

– Ennek a problémának az orvoslása elsősorban agrotechnikai, vagyis érdemes kerülnünk az olyan munkákat, amelyek tősérüléseket okozhatnak. Ha azonban már megtörtént a baj, segítsük a sebek lezárását kontakt hatású szerekkel.

– A mechanikai sérülések okozta stresszhatások leküzdését és a gyorsabb regenerációt Megafol használatával is segíthetjük.